A Leonidák meteorraj, melynek radiánsa az Oroszlán csillagképben van, szülő égitestje az 55P/Tempel-Tuttle üstökös, maximuma november 17-ére esik. 

Nevezetes 33 évente ismétlődő kitörése a legutóbbi 1999-ben volt, melynek oka, hogy a Tempel-Tuttle üstökös ekkor jár a Nap közelében, és amelynek bekövetkezésekor a ZHR elérheti az 1000 meteor/órát is.

A Leonidák meteorraj az 55P/Tempel-Tuttle nevű üstököst kísérő jelenség, mivel ez az üstökös hozta létre ezt a meteorid felhőt. A Leonidák meteorraj arról nevezetes, hogy ez produkálta az emberiség története folyamán megfigyelt két leghatalmasabb meteor-esőt. Először 1833-ban, majd pedig 1966-ban. Első megfigyelése és említése a feljegyzések szerint i.sz.902-ből származik és kínai csillagászokhoz köthető. A csillaghullás tekintetében a legrakoncátlanabb és legrapszodikusabb meteorrajok egyike.  A meteorraj névadója az oroszlán csillagkép  Leo, mivel a csillaghullás során látszólag ettől a csillagkép felől érkeznek a meteorok.

A tudomány ezt úgy fogalmazza meg, hogy a meteorraj radiánsa az oroszlán csillagképre esik.

 

 

 

55P/Tempel-Tuttle nevű üstökös Nap körüli keringési ideje kicsit több mint 33 év, ezért ilyen időközönként van a meteorrajnak is az átlagosnál jóval nagyobb kitörése.

Amikor az üstökös keringése során a Nap közelébe kerül, akkor a hőhatás miatt szilárd alkotóinak egy része hirtelen gáz halmazállapotúvá válik (szublimál).

Ez a folyamat sok apró szilárd részecskét is kirepít az űrbe.

Ezek az apró részecskék, a meteoridok minimális eltéréssel a szülő égitestet követve állandó pályán keringenek tovább. Ezeknek a meteoridoknak a rendeződött csoportját, a meteorid felhőt, nevezzük meteorrajnak. Egy meteorraj tagjai akkor válnak láthatóvá, ha a raj keresztezi a Föld keringési pályáját.

A Leonidák meteorzápor akkor keletkezik, amikor a Föld a 55P/Tempel-Tuttle üstökös által hátrahagyott meteorid felhőbe ütközik.

Ez a szemcse felhő nagy borsószem méretű és annál kisebb törmelékekből áll.

A nagyobb, 10 milliméter átmérőjű darabok súlya körülbelül 0.5 gramm. Ezek már ugyancsak fényes csíkot húznak maguk után.

A Leonidák a leggyorsabb az éves rendszerességgel megjelenő meteorrajok között.

A meteorraj tagjai 71 kilométer/másodperc sebességgel érik el a Föld légkörét. A szilárd részecskék többsége körülbelül 160 kilométeres távolságban kezd felizzani és 90-100 kilométer magasban porlad el.

Összességében ezekből az apró részecskékből több mint 10 tonnányi kozmikus anyag landol a Földön minden éves találkozás során.

Földközelben minden évben október 20. és november 30. között van, aktivitással novemberben jelentkezik, de a csillaghullás csúcspontja jellemzően november 17 – 18-ra esik. Ilyenkor általában 10-30 hullócsillagot lehet megfigyelni óránként.