Csillagképek

Az Oktáns latinul: Octans, egy csillagkép a déli égbolton. A csillagképet Nicolas Louis de Lacaille apát, francia csillagász vezette be 1756-ban, eredetileg a l’Octans de Reflexion francia néven, de az1763-ban Octans-ra rövidült.

Csillagjai:

Az Oktáns csillagkép foglalja magába a Déli Égi Pólust, de ennek jelentősége jóval kisebb, mint az északi pólusé, mivel nincs a Polarishoz hasonló fényes csillag a pólus közelében. A szabad szemmel is látható csillagok közül a σ Octantis esik a legközelebb a pólushoz, a színe fehér, fényessége 5,4 magnitúdó.

α Octantis: a Földtől 148 fényév távolságra lévő, 5,2 magnitúdós csillag, a neve ellenére nem a legfényesebb a csillagképben.

β Oct: 4,2 fényrendű, mintegy 140 fényév távolságra lévő csillag.

δ Oct: 4,3m-s, 280 fényévnyire lévő csillag.

ε Oct: ötödrendű, a távolsága 268 fényév.

θ Oct: a fényrendje 4,7, a távolsága mintegy 220 fényév.

ν Oct: a csillagkép legfényesebb, negyedrendű csillaga, távolsága 70 fényév.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hindu csillagkép, indus, hindu, Messier 19, M19, Messier 14, M14, hiúz csillagkép, hiúz, NGC 6402, M6, Messier 6, NGC 6405, pillangó halmaz, Messier 7, M7, NGC 6475, Skorpió csillagkép, Messier 30, M30, Messier 18, M18, Messier 106, M106, Messier 104, M104, NGC 4594, Sombrero-galaxis, Messier 83, M83, Déli Szélkerék-galaxis, Északi Vízi kígyó csillagkép, Messier 82, M82, M81, Messier 81, Szivar-galaxis, Messier 66, M66, M63, NGC 5055, Napraforgó-galaxis, Vadászebek, Canes Venatici, csillagkép, Messier 63, spirál galaxis, Pierre Méchain, fedezte fel, 1779. június 14-én., Charles Messier, francia csillagász, ugyanezen a napon, katalogizálta, galaxis, Ingaóra Csillagkép, Ingaóra, Horloge à pendule & à secondes, Horologium Oscillitorium, Christiaan Huygens, Horologium, α Horologii, R Hor, TW hor, NGC 1261, NGC 1512, Mira, Pegazus Csillagkép, Pegazus, Messier 15 gömbhalmaz, NGC 1 spirálgalaxis, NGC 2 spirálgalaxis, NGC 8 kettőscsillag, NGC 9 spirálgalaxis, NGC 14 szabálytalan galaxis, NGC 15 spirálgalaxis, NGC 16 lentikuláris galaxis, NGC 22 spirálgalaxis, NGC 23 spirálgalaxis, NGC 26 spirálgalaxis, NGC 32 aszterizmus, NGC 41 spirális galaxis, NGC 42 lentikuláris galaxis, NGC 52 spirális galaxis, NGC 7331 spirálgalaxis, NGC 7479 spirálgalaxis, NGC 7814 spirálgalaxis, Bellerophontész, Poszeidón, Hésziodosz, Hippokrene, α Pegasi, β Pegasi, Olümposz, Zeusz, Helikon, messier 57, M57, Gyűrűs-köd, M51, Messier 51, Messier 45, M45, Messier 43, M43, Messier 42, M42, Orion köd, Messier 32, M32, Messier 31, M31, Androméda galaxis, Androméda köd, Messier 27, M27, kis róka csillagkép, Charles Meisser, Messier 22, M22, Nyilas, Sagittarius, Messier 20, M20, Messier 17, M17, Omega-köd, Patkó-köd, Hattyú-köd, Sas köd, Messier 16, M16, M15, Messier 15, Pegazus, M13, messier 13, Hercules csillagkép, Hercules, messier 12, M12, Messier 11, M11, Vadkacsahalmaz, Pajzs csillagkép, messier 10, M10, Messier 9, Kígyótartó csillagkép, Kígyótartó, Messier 8, M8, Lagúna-köd, Messier 5, M5, Messier 4, M4, messier 2, Messier 1, M1, Rák-köd, Leonida, Leonidák meteorraj, TRAPPIST-1, naprenszeren kívűli bolygó, naperndszeren kívűli csillag, Messier 101, M101, Aranyhal, Dél keresztje, Crux, Szíriusz, sirius, alfa centauri, Kemence, Fornax, fornacis, Orionida, meteor, meteorraj, üstökös, orionids, halley, orion kardja, hullócsillag, távcső, föld, messier katalógus, csillagokonline, magyarul, közvilágítás, objektum, cet, cet csillagkép, kétó, Pontosz, hajógerinc, hajógerinc csillagkép, carina, OSIRIS Rex, Kentaur, Centaurus, Cepheus, észak, Cassiopeia, Kis Kutya, Canis Minor, Nagy Kutya, Canis Major, Vadászebek, kutyák, Camelopardalis, Véső, Ökörhajcsár, Szekeres, Küldd a neved a Marsra, Orion köd, Orion, Buborékok, Tarantula, Nebula, föld, terra, gaia, nap, latin, Szaturnusz, NASA

A Hindu latinul: Indus, egy csillagkép a déli égbolton. A csillagképet, amely egy indiánt ábrázol, Petrus Plancius vezette be a 16. század végén Pieter Dirkszoon Keyser holland hajós és Frederick de Houtman holland utazó megfigyelései alapján. Plancius és Jodocus Hondius egy 35 centiméter átmérőjű éggömbön ábrázolta először 1597-ben, Johann Bayer pedig 1603-ban tette közzé az Uranometriában. Az, hogy az indián ázsiai vagy amerikai-e, nem világos. Plancius mindkét kezében kifeszítetlen íjat tartó férfiként ábrázolta a csillagképet.

Csillagjai:

α Indi: látszólagos fényessége 3,11m, a Földtől 101 fényév távolságra van a Földtől.

ß Indi: 3,65 magnitúdós csillag, a távolsága 603 fényév.

ε Indi: A Naphoz hasonló, 6 000 K felszíni hőmérsékletű, sárga színű, ötödrendű csillag, a távolsága 12 fényév.

θ Indi: egy ötöd- és egy hetedrendű komponensből álló pár, a megkülönböztetéséhez kis nyílású távcső is elegendő.

NGC 7090

NGC 7049

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Messier 19, M19, Messier 14, M14, hiúz csillagkép, hiúz, NGC 6402, M6, Messier 6, NGC 6405, pillangó halmaz, Messier 7, M7, NGC 6475, Skorpió csillagkép, Messier 30, M30, Messier 18, M18, Messier 106, M106, Messier 104, M104, NGC 4594, Sombrero-galaxis, Messier 83, M83, Déli Szélkerék-galaxis, Északi Vízi kígyó csillagkép, Messier 82, M82, M81, Messier 81, Szivar-galaxis, Messier 66, M66, M63, NGC 5055, Napraforgó-galaxis, Vadászebek, Canes Venatici, csillagkép, Messier 63, spirál galaxis, Pierre Méchain, fedezte fel, 1779. június 14-én., Charles Messier, francia csillagász, ugyanezen a napon, katalogizálta, galaxis, Ingaóra Csillagkép, Ingaóra, Horloge à pendule & à secondes, Horologium Oscillitorium, Christiaan Huygens, Horologium, α Horologii, R Hor, TW hor, NGC 1261, NGC 1512, Mira, Pegazus Csillagkép, Pegazus, Messier 15 gömbhalmaz, NGC 1 spirálgalaxis, NGC 2 spirálgalaxis, NGC 8 kettőscsillag, NGC 9 spirálgalaxis, NGC 14 szabálytalan galaxis, NGC 15 spirálgalaxis, NGC 16 lentikuláris galaxis, NGC 22 spirálgalaxis, NGC 23 spirálgalaxis, NGC 26 spirálgalaxis, NGC 32 aszterizmus, NGC 41 spirális galaxis, NGC 42 lentikuláris galaxis, NGC 52 spirális galaxis, NGC 7331 spirálgalaxis, NGC 7479 spirálgalaxis, NGC 7814 spirálgalaxis, Bellerophontész, Poszeidón, Hésziodosz, Hippokrene, α Pegasi, β Pegasi, Olümposz, Zeusz, Helikon, messier 57, M57, Gyűrűs-köd, M51, Messier 51, Messier 45, M45, Messier 43, M43, Messier 42, M42, Orion köd, Messier 32, M32, Messier 31, M31, Androméda galaxis, Androméda köd, Messier 27, M27, kis róka csillagkép, Charles Meisser, Messier 22, M22, Nyilas, Sagittarius, Messier 20, M20, Messier 17, M17, Omega-köd, Patkó-köd, Hattyú-köd, Sas köd, Messier 16, M16, M15, Messier 15, Pegazus, M13, messier 13, Hercules csillagkép, Hercules, messier 12, M12, Messier 11, M11, Vadkacsahalmaz, Pajzs csillagkép, messier 10, M10, Messier 9, Kígyótartó csillagkép, Kígyótartó, Messier 8, M8, Lagúna-köd, Messier 5, M5, Messier 4, M4, messier 2, Messier 1, M1, Rák-köd, Leonida, Leonidák meteorraj, TRAPPIST-1, naprenszeren kívűli bolygó, naperndszeren kívűli csillag, Messier 101, M101, Aranyhal, Dél keresztje, Crux, Szíriusz, sirius, alfa centauri, Kemence, Fornax, fornacis, Orionida, meteor, meteorraj, üstökös, orionids, halley, orion kardja, hullócsillag, távcső, föld, messier katalógus, csillagokonline, magyarul, közvilágítás, objektum, cet, cet csillagkép, kétó, Pontosz, hajógerinc, hajógerinc csillagkép, carina, OSIRIS Rex, Kentaur, Centaurus, Cepheus, észak, Cassiopeia, Kis Kutya, Canis Minor, Nagy Kutya, Canis Major, Vadászebek, kutyák, Camelopardalis, Véső, Ökörhajcsár, Szekeres, Küldd a neved a Marsra, Orion köd, Orion, Buborékok, Tarantula, Nebula, föld, terra, gaia, nap, latin, Szaturnusz, NASA

A Bereniké Haja latinul: Coma Berenices egy csillagkép az északi égbolton. A Coma Berenicét az ókori görög idők óta külön csillagcsoportként ismerték. Eratoszthenész "Ariadné Haja" és "Berenice Haja"-ként is hivatkozik rá. Ptolemaiosz hajfürtként említette, mindazonáltal nem sorolta fel a 48 csillagkép között, amit az Oroszlán részének tekintett. A Coma Berenicét általában az Oroszlán farkán lévő bojtnak, néha a Szűz részének tekintették. A 16. század folyamán néhány csillagtérkép felvázolt két új konstellációt, amely tartalmazta a Coma Berenicét is. Tycho Brahe Dán csillagász, akiről általában feltételezik a csillagkép teremtését, határozott konstellációként jegyezte fel 1602-es csillagkatalógusában, és jelentette meg Johann Bayer Német csillagász és ügyvéd 1603-as Uranometriájában (csillag atlaszában).

Ez a csoport 40 tagból áll és valószínűleg egy csillagáramot mozgási halmazt képez. A Bereniké Haja csillagképben van az Északi Galaktikus Pólus RA: 12h 51.42m; D: 27° 07.8′, epocha J2000.0 a Tejútrendszer észak felé mutató forgástengelye. Bár a csillagkép egy modern konstelláció, egy elbűvölő legendával van kapcsolatban. Ez egyike a néhány csillagképnek (a Pajzzsal együtt), ami egy történelmi személyhez köthető, ebben az esetben II. Berenicéhez, Egyiptom királynőjéhez. Bereniké férje III. Ptolemaiosz Euergetes király uralkodott i. e. 246 – i. e. 221, kinek vezetése alatt Alexandria fontos kulturális központ lett. I. e. 243 körül a király egy veszélyes hadjáratot indított a szírek ellen, akik meggyilkolták nővérét, Berenice Phernophorust. II. Berenice felajánlotta Aphrodité istennőnek híresen gyönyörű és hosszú hajára, amire rendkívül büszke volt, mert férje biztonságosan hazatért. Haját levágta és elhelyezte azt az istennő templomában. Másnap reggelre a haj eltűnt. Konón, az udvari csillagász, békíteni próbálta a dühös királyt és királynőt és menteni a templomi papok életét. Bejelentette, hogy a felajánlás akkora örömöt okozott az istennőnek, hogy az égre helyezte azt. Megmutatta a csillagok egy csoportját, amit addig az Oroszlán farkának ismertek, ezt hívják Berenice Hajának. Kallimakhosz sem volt rest, és megverselte az eseményt Bereniké fürtje című elégiájában: a fürt patetikusan kesereg, amiért engednie kellett a vas, azaz az olló legyőzhetetlen erejének, s hogy szívesen térne vissza a királyné fejére még akkor is, ha ezzel megbontaná a csillagrendszert.

Csillagai:

A csillagkép nem bővelkedik fényes csillagokban, egyikük sem éri el a 4,0 magnitúdós fényrendet.

A β Comae Berenices a csoport legfényesebb csillaga 4,26 magnitúdóval. Abszolút fényessége picit nagyobb, mint Napunké, így láthatjuk, hogyan látszana Napunk 27 fényév távolságból.

A második legfényesebb csillag az α Comae Berenices Diadem, 4,32 magnitúdó fényrenddel. Ez az egyetlen csillag a konstellációban, melynek külön nevet adtak, ez képviseli a drágakövet Bereniké koronájában. Két, majdnem egyenlő fényességű csillagból álló kettős csillagrendszer. Mivel a rendszer pályasíkja közel van a látóirányunkhoz, sokáig fedési kettőscsillagnak gondolták, de ma úgy véljük, hogy a pályasík körülbelül 0.1°-kal hajlik a látóirányunkhoz képest, így a csillagai a Földről nézve nem fedik el egymást.

Az utolsó negyedik fényrendű csillag a γ Coma Berenices 4,36 magnitúdóval.

Több mint 200 változócsillag ismert a Coma Berenicesben, bár sokuk hűvös csillag.

 

FK Comae Berenices: 8,14 és 8,33 magnitúdó fényesség között ingadozik 2,4 napon túli ciklussal, prototípusa az FK Comae Berenices típusú változócsillagoknak. Úgy vélik az FK Comae csillagok változékonyságát nagy és hűvös foltok okozzák a csillag forgófelszínét.

FS Comae Berenices: Olyan félszabályos változócsillag, melynek fényessége 5,3 és 6,1 magnitúdó között ingadozik több mint 58 napos ciklussal.

R Comae Berenices: Olyan Mira típusú változócsillag, amely 7,1 és 14,6 magnitúdó fényesség között ingadozik, több mint 363 napos ciklussal.

Mélyég objektumai:

A csillagkép tartalmazza a Virgo galaxis halmaz északi részét mely ismert Coma Virgo halmazként is. A halmaz közepe 52 millió fényévre található. A Virgo szuper halmaz szíve, mely egyesek szerint 1300 galaxist, mások szerint akár kétezret is tartalmazhat. A Coma galaxis halmaz északra fekszik a Virgo halmaztól. A halmaz 1000 nagyobb és körülbelül 30 000 kisebb galaxist tartalmaz. 1957-ből Fritz Zwickytől származó áttekintés alapján 29 951 darab 19,0 magnitúdónál fényesebb galaxist azonosítottak a Coma-halmazban. A halmaz központi tagja az Abell 1656 galaxis halmaz 305 millió fényév távolságban, középső régiójában két hatalmas elliptikus galaxissal, az NGC 4874-gyel és NGC 4889-cel. Mindkettő 13,0m fényrendű, a többi galaxis 15,0m vagy halványabb. A csillagkép irányában található középpontja 235 millió fényévre egy óriási, galaxis halmazok közti üres terület intergalaktikus buborék.

Messier 64 (NGC 4826) – Feketeszem-galaxis spirális

Messier 85 (NGC 4382) – lentikuláris galaxis

Messier 88 (NGC 4501) – spirál galaxis

Messier 91 (NGC 4548) – spirál galaxis

Messier 98 (NGC 4192) – spirál galaxis

Messier 99 (NGC 4254) – spirál galaxis

Messier 100 (NGC 4321) – spirál galaxis

NGC 4494 – elliptikus galaxis

NGC 4559 – SBc horgas spirál galaxis

NGC 4565 – Tű-galaxis spirális

NGC 4725 – SB típusú Egykarú spirál galaxis

NGC 4874 – elliptikus galaxis

NGC 4889 – elliptikus galaxis

PG 1247 +26° – a csillagkép legfényesebb kvazárja

Messier 53 (NGC 5024)

NGC 4147

NGC 5053

Melotte 111 Collinder 256: a Nagy Medve-áram és a Hyadok után a negyedik legközelebbi csillaghalmaz, amely mozgási halmaz.

A Sárkány latinul: Draco egy csillagkép az északi égbolton William Herschel Angol csillagász fedezte fel 1786-ban. A csillagképet a görög mitológia egyik alakjáról, Ladónról, a kígyótestű, százfejű sárkányról kapta a nevét. Ladón őrizte a Heszperiszek kertjében azt a fát, amelyen az örök ifjúság és halhatatlanság aranyalmái termettek, és ő őrizte Gaia, a földanya gyermekeit is. Az aranyalmafát Héra kapta Gaiától nászajándékul, amikor férjhez ment Zeuszhoz. A sárkányt Héraklész ölte meg a tizenegyedik munkájával, amikor el kellett hoznia az aranyalmákat a Heszperiszektől. A sárkányt jutalmul Héra tette fel az égre.

 

Magyarországról egész évben megfigyelhető.

 

Csillagjai:

α Draconis - Thuban: a Földtől 220 fényév távolságra lévő, A színképtípusú csillag, i. e. 2700-ban ez a csillag jelölte ki az Északi Pólust.

β Dra - Alwaid: G2 színképtípusú kettőscsillag.

γ Dra – Eltanin: K5III színképosztályú, 2,2 magnitúdós vörös óriás, a csillagkép legfényesebb csillaga, távolsága 148 fényév.

η Draconis - Aldhibain: G8III színképosztályú, 2,73 magnitúdós, távolsága 88 fényév.

ν Dra: fehér színű, ötödrendű csillagokból álló, látcsővel megfigyelhető kettőscsillag.

39 Dra: kettőscsillag - egy ötödrendű sárga és egy hetedrendű kék csillagból álló tág kettős, de távcsővel megfigyelhető a fényesebb csillag 8 magnitúdós kísérője is.

40-41 Dra: kis nyílású távcsővel is észlelhető, hatodrendű, sárga színű csillagokból álló kettőscsillag.

Macskaszem-köd (NGC 6543), planetáris köd

NGC 4236 - küllős spirálgalaxis

NGC 5866 - galaxis

NGC 5907 – galaxis

A Galamb latinul: Columba egy csillagkép, amelyet Petrus Plancius Holland csillagász és teológus fedezett fel 1592-ben. A teológus Plancius a Noé által küldött galambot kívánta megörökíteni, de mivel közel esik az argonauták hajójához Vitorla, Hajófar, Hajógerinc csillagképek, sokan azt a galambot látják benne, amit az argonauták küldtek ki, hogy elkerüljék a fekete-tengeri összeverődő sziklákat. 

Csillagai:

α Columbae – Phakt /Al Fakhita magyarul: Galamb 2,65 magnitúdójú csillag, valójában kettőscsillag, távolsága 270 fényév, fényrendje B7

β Columbae - Wazn vagy Wezn, 3,12m, K2 fényrend, 86 fényév

μ Columbae, szökevény csillag, negyedmagával, mintegy 100 km/s sebességgel szökött meg az Orion csillagkép azonos helyéről. A másik három szökevény az 53 Arietis és az AE Aurigae. A negyedik csillag körülbelül 100 millió évvel ezelőtt szupernóvaként pusztult el.

NGC 1851 gömbhalmaz: 6,11m, 11' méretű objektum a csillagkép keleti határa mellett. Legfényesebb csillagai valamivel fényesebbek, mint 13,0m.

NGC 1808 galaxis: 9,9m-s aktív magú AGN – Active nucleous galaxy galaxis, látszólagos mérete 7'X4'.

NGC 1792 galaxis: 10,2m-s 4'X2'-es objektum szintén a csillagkép keleti határa mellett, egy fokkal DNy-ra az előbb tárgyalt NGC 1808-tól, típusa Sc spirál.

NGC 2090 galaxis: 11,2m-s, Sb spirál galaxis, mérete 6'X3'.

NGC 2188 galaxis: 11,8m-s irreguláris galaxis, mérete 3,7'X1'.

NGC 1891: 15' csillagcsoport a TYC 7054 00329 1 jelű 9,8m csillag körül.

NGC 2061: csillagcsoport az α Columbae-től 40'-el nyugati irányban, mérete 9' és 6-8 csillagot tartalmaz.