Csillagképek

A Szűz Csillagkép latinul: Virgo, egyike a 12 állatövi csillagképnek. A Szűz eredete bizonytalan. A babiloni időkben a termékenységet szimbolizálta, kalászként értelmezték, legfényesebb csillagának, a Spicának a neve annyit tesz:búzaszem. Istárral is kapcsolatba hozható, hiszen ő volt a termékenység istennője a mezopotámiai mitológiában. A görög mitológia szerint szűz volt több kiemelkedő istennő, köztük Ízisz, Kübelé, a Magna Mater, Pallasz Athéné. A görögök Démétért látták benne, a rómaiak Cerest, később azonban Aestrae-vel, az igazság istennőjével azonosították, amint a mérleggel áll ítélkezésre készen. A kereszténység terjedésével a görög-rómaimondák elhalványultak, a középkorban mint Szűz Máriát tartották számon. A Szűz egyenlítői csillagkép, így Magyarországról az év megfelelő időszakaiban teljes terjedelmében látható. A Nap látszólagos égi útja során szeptember közepén lép a konstelláció területére, és október végén hagyja el. Ezt, és az alkonyati időszakot figyelembe véve a csillagkép novembertől augusztusig kereshető fel az éjszakai égbolton. Novemberben hajnalban kel és az év végéig napkeltéig, rövid ideig figyelhető meg a keleti-délkeletihorizont felett. Január közepén éjféltájban, március közepén este 8 körül kel, így ekkor egész éjszaka megfigyelhető. Május közepén este kilenc tájékán delel, azaz déli irányban található a horizont és zenit között félúton. Július közepén fényes csillagai közül a legnyugatibb, a β Virginis este 10-kor nyugszik, de mert a Nap is egyre korábban nyugszik, a csillagkép még augusztusban is teljes terjedelmében megfigyelhető a nyugati horizont felett. A Szűz csillagképet az úgynevezett tavaszi tájékozódási háromszög segítségével találhatjuk meg legkönnyebben, melyet a három legfényesebb tavaszi csillag, az Arcturus, a Regulus és a Szűz legfényesebb csillaga, a Spica alkot. A csillagképet a legfényesebb csillagai elhelyezkedése miatt az amatőrcsillagászok égi karosszéknek becézik: az α és a γ a két láb vége, a ζ és δ az ülőlap, mely utóbbi az ε-nal alkotja a szék támláját. Mivel a Szűz csillagképet átszeli az ekliptika, területén gyakran látszanak plusz csillagként egyes külső bolygók. 2013 nyaráig a Szaturnusz tartózkodik itt. A Mars 2012 júniusától szeptember elejéig látható a csillagkép területén 1 magnitúdós fénypontként. A Szűz csillagképben található a PSR B1257+12 pulzár, ami körül az elsőként, 1992-ben felfedezett exobolygó, a PSR B1257+12 B kering.  

A Skorpió Csillagkép latinul: Scorpius, egyike a 12 állatövi csillagképnek. Mitológiai története összekapcsolódik az Orionnal. A történet szerint ez a skorpió ölte meg Oriont, a vadászt. Az égen is üldözi őt, de itt már sosem érheti el: csak akkor kerül a látóhatár fölé keleten, miután Orion már lenyugodott nyugaton. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg az Orion főleg télen látható, a Skorpió jellegzetes nyári csillagkép. Egy monda szerint Artemisz, a vadászat istennője küldte a skorpiót Orion után azért, hogy ölje meg őt. Egy másik változat szerint a Földanya ölette meg a skorpióval a fennhéjázó Oriont, aki kijelentette, hogy minden vadállatot meg tud ölni. A halászó tengeri népek egy olyan horgot láttak a Skorpióban, amivel egy egész szigetet ki lehet fogni. A csillagkép ősi neve, a Scorpio, már csak az asztrológiában használatos. A Skorpió csillagkép a déli égbolton helyezkedik el. Déli irányban szélesedő, 37,5° magasságú csillagkép: északi határvonalának deklinációja -8°-nál kisebb, így legdélebbi széle még elméletileg sem látható hazánkból. A Nap látszólagos égi útja során november végén éri el az állatövi csillagkép északi, legkeskenyebb részének nyugati határát, de az átlagos egy hónap helyett mindössze hat nap alatt áthalad rajta. A csillagkép januártól októberig kereshető fel az éjszakai égbolton. Május-júniusban éjfél előtt delel. Legfényesebb csillaga, az Antares ekkor 16°-os magasságban kulminál. Nyílt déli horizont és kiváló átlátszó légkör esetén esély van a skorpió fullánkja, az 1,6m fényességű λ Scorpii megpillantására is 4 fokos horizont feletti magasságban, valamint kis távcsővel vagy binokulárral a csillagkép fényesebb nyílt- és gömbhalmazainak észlelésére. A csillagkép még megkereshető októberben is, kevéssel napnyugta után a délnyugati ég alján. A Skorpió a fényes, vörös színű Antaresszel és jellegzetes, fényes csillagláncával a nyári Tejút déli részétől jobbra magára vonja a figyelmet. A Mars legközelebb 2012. október 6-17. között halad át a csillagkép északi részén 1 magnitúdós fénypontként. A Szaturnusz 2015. január közepétől május közepéig, majd október közepétől november végéig a Skorpióban lesz látható. Legjobban júliusban látható, éppen déli irányban. Ekkor már a horizont közelében láthatóvá válik a fullánkja is. Korábban a Skorpió jellegzetes fejénél tovább folytatódott a csillagkép a Skorpió ollójában. Ez az olló azonban később új, önálló csillagképpé vált: a Mérleggé. A Mérleg a Skorpiótól nyugatra látható. A Skorpió déli része a tejútrendszer középpontjának közvetlen közelében található, azaz itt a legfényesebb a Tejút sávja.

Az Oroszlán csillagkép latinul: Leo, egyike a 12 állatövi csillagképnek. Az Oroszlán csillagkép a nemeai oroszlánról kapta a nevét, akit Héraklész pusztított el a tizenkét munkájának egyike során. A szörnyet Zeusz helyezte az égre Héraklész hőstette emlékére. A nemeai oroszlán egyébként az Orthosz nevű kutya és ennek édesanyja, Ekhidna gyermeke, a thébai Szphinx testvére volt, akit Héra, mások szerintSzeléné nevelt fel. A csillagkép egyéb megnevezett csillagai: θ Leonis (Chort), κ Leonis (Al Minliar al Asad ), λ Leonis (Alterf) és ο Leonis (Subra). A Regulus, a η Leonis, a γ Leonis, a ζ Leonis, a μ Leonis (Ras Elased Borealis) és az ε Leonis (Ras Elased Australis) csillagok alkotják az oroszlán fejét és a sörényét.

A Nyilas Csillagkép latinul: Sagittarius, egyike a 12 állatövi csillagképnek. Az állatöv kilencedik jegye, ahol a Nap elhagyja a téli napfordulót. 73, szabad szemmel is látható csillagból áll, melyek között egy másodrendű és hat harmadrendű csillag van. Aziron kentaur jelképének tekintették, már Eudoxus és Aratus említik munkáikban. Régi csillagtérképeken félig ló, félig emberként ábrázolják, felvont íjjal. A görögök kentaurjaihoz kapcsolható csillagképet már Mezopotámiában is nyilazó emberként képzelték el. A kentaurok közül, akiket vadnak és kegyetlennek tartottak,Kheirón volt az egyetlen bölcs és nagylelkű tanítómester: tanítványait, többek között Akhilleuszt, az orvoslás, az íj, a parittya és a lant művészetére oktatta. Kheirón halhatatlan volt, egy napon azonban Héraklész véletlenül megsebesítette mérgezett nyilával, és Kheirónnak rettenetes szenvedéseket kellett emiatt eltűrnie. Mivel fájdalmai nagyon erősek voltak, Kheirón önként lemondott halhatatlanságáról. Zeusz hagyta őt meghalni és halála után az égboltra helyezte csillagkép formájában. A Nyilas az égi egyenlítő alatti csillagkép. Északi határa -11,5°-on, déli határa -45°-on húzódik, de mert azon a részen nincsen jelentős égi objektum, mondhatjuk, hogy Magyarországról delelésekor tökéletesen megfigyelhető, legkényelmesebben nyári estéken.

A Nap látszólagos égi útja során az északi részen halad át: december 18-án lép a konstelláció területére, és január 20-án hagyja el. A csillagkép érdekesebb látnivalókat tartalmazó északi és nyugati része márciusban, hajnalban már a délkeleti látóhatár fölött van. Június elején éjfél előtt ugyanott már majdnem a teljes terület látható. A hónap végén éjféltájban delel. Ez a legkedvezőbb megfigyelési helyzet, amely október közepéig, végéig fennáll: havonta két órával korábban következik be a delelés, de a Nap is egyre korábban nyugszik. November hónap folyamán, napnyugta után még felkereshető a délnyugati horizont fölött.

A Nyilas csillagkép a déli horizont fölött 10-25°-os magasságban, a Tejút legfényesebb részén helyezkedik el, tekintettel arra, hogy itt van galaxisunk középpontja. Emiatt már kézi látcsővel is fényes felhők, halmazok figyelhetők meg a területen. Fényes csillagainak jellegzetes csoportosulása miatt az amatőrök „égi teáskannának” is nevezik.

A belső bolygókról a csillagképek kapcsán azért nem szükséges szólni, mert a Naphoz többé-kevésbé közel vannak, és elég gyorsan változtatják helyzetüket. A Mars legközelebb 2012. november 12-től december 25-ig tartózkodik a Nyilasban: megfigyelése a Nap közelsége miatt nehéz, de napnyugta után kevéssel megpillantható a délnyugati ég alján. A Plútó 2006 óta látszik a Nyilas csillagkép égi háttere előtt, és 2023-ig még ott is marad. Csillaghalmazokban és -ködökben nagyon gazdag csillagkép, itt található a Tejútrendszer középpontja is. 1977. augusztus 15-én a csillagkép irányából (19h 25mrektaszcenzió, -26° 57′ deklináció) észlelték a Hűha! jelet, mely egy földön kívüli civilizációtól eredő rádiójel is lehetett, és a SETI-kutatások egyik legérdekesebb eredménye.

A Rák Csillagkép latinul: Cancer, egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek. A rák Héraklész mondakörébe tartozik. Amikor a hős a Hüdrával küzdött, Héra egy hatalmas rákot küldött, hogy harapdálja Héraklész bokáját. Ő (vagy Iolaosz) azonban agyonütötte a rákot, amit ezután Héra az égre helyezett. Egy másfajta, de hasonló monda: amikor Héraklész a Hüdrával küzdött, a vízi állatok közül mindegyik melléállt, kivéve a rákot. Héra jutalmul a rákot az égre emelte.