A Sárkány latinul: Draco egy csillagkép az északi égbolton William Herschel Angol csillagász fedezte fel 1786-ban. A csillagképet a görög mitológia egyik alakjáról, Ladónról, a kígyótestű, százfejű sárkányról kapta a nevét. Ladón őrizte a Heszperiszek kertjében azt a fát, amelyen az örök ifjúság és halhatatlanság aranyalmái termettek, és ő őrizte Gaia, a földanya gyermekeit is. Az aranyalmafát Héra kapta Gaiától nászajándékul, amikor férjhez ment Zeuszhoz. A sárkányt Héraklész ölte meg a tizenegyedik munkájával, amikor el kellett hoznia az aranyalmákat a Heszperiszektől. A sárkányt jutalmul Héra tette fel az égre.

 

Magyarországról egész évben megfigyelhető.

 

Csillagjai:

α Draconis - Thuban: a Földtől 220 fényév távolságra lévő, A színképtípusú csillag, i. e. 2700-ban ez a csillag jelölte ki az Északi Pólust.

β Dra - Alwaid: G2 színképtípusú kettőscsillag.

γ Dra – Eltanin: K5III színképosztályú, 2,2 magnitúdós vörös óriás, a csillagkép legfényesebb csillaga, távolsága 148 fényév.

η Draconis - Aldhibain: G8III színképosztályú, 2,73 magnitúdós, távolsága 88 fényév.

ν Dra: fehér színű, ötödrendű csillagokból álló, látcsővel megfigyelhető kettőscsillag.

39 Dra: kettőscsillag - egy ötödrendű sárga és egy hetedrendű kék csillagból álló tág kettős, de távcsővel megfigyelhető a fényesebb csillag 8 magnitúdós kísérője is.

40-41 Dra: kis nyílású távcsővel is észlelhető, hatodrendű, sárga színű csillagokból álló kettőscsillag.

Macskaszem-köd (NGC 6543), planetáris köd

NGC 4236 - küllős spirálgalaxis

NGC 5866 - galaxis

NGC 5907 – galaxis