Az Alfa Centauri /α Centauri / csillagrendszer a Kentaur csillagkép hármas csillaga, látszólagos fényessége felülmúlja a csillagkép csillagai összfényességét. Legfényesebb tagja az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb csillaga, a Szíriusz és a Canopus után. A csillagrendszer arról nevezetes, hogy a hozzánk legközelebbi csillagok a Nap után ebben a hármas csillagrendszerben találhatóak. Távolsága 4,34 fényév. Deklinációja -59°, rektaszcenziója 14h 35m, Magyarországról nem látható. Legészakibb láthatósága körülbelül 10 fokra Északra tehető az egyenlítőtől, ez nagyjából Dél-India vagy Thaiföld földrajzi szélessége. A Kentaur csillagkép a téli és tavaszi hónapokban emelkedik éjszakánként a legmagasabbra.

Az 1830-as években Thomas Henderson skót csillagász a dél-afrikai Jóreménység fok obszervatóriumának igazgatója volt. Más csillagászokkal vetélkedve azon igyekezett, hogy meghatározza egy csillag parallaxisát, és földrajzi helyzetéből adódóan megfigyelésének tárgyául az Alfa Centaurit választotta. Bár nem Henderson volt az első, akinek sikerült egy csillag parallaxisát meghatároznia (az elsőséget Friedrich Wilhelm Bessel szerezte meg), a Henderson által megmért távolság alapján jelenleg is ez a legközelebbi csillagrendszer. 1915-ben R. T. Innes felfedezte, hogy egy harmadik csillag is tartozik a rendszerhez, az Alfa Centauri C, ami nagyon halvány, és mivel nagyobb parallaxissal és sajátmozgással rendelkezik, közelebb van Naprendszerünkhöz 4,22 fényévre, mint a rendszert alkotó másik két csillag az A és B 4,4 fényévre van. A neve ennek megfelelően Proxima Centauri lett. Proximus latinul: legközelebbi.  2006-ban megerősítették, hogy az Alfa Centauri C a másik két kísérő körül kering, keringési ideje kb. félmillió év. Jelenleg a pályájának hozzánk közelebb eső szakaszán található. Három komponensből álló rendszer tagjait a legfényesebbtől a leghalványabbig A, B és C betűvel jelöljük. Mindhárom tag fősorozati csillag. Az Alfa Centauri A csillagnak a látszólagos fényessége -0,01 magnitúdó, színképtípusa G2V, luminozitása 1,4-szerese a Napénak. A szabad szemmel látható csillagok közül az Alfa Centaurinak a legnagyobb a sajátmozgása, ennek értéke 3,68" évente. A és B komponense látszólagos fényessége 1,2 magnitúdó, színképtípusa K1V, egy meghatározott időtartam alatt kibocsátott összsugárzása 0,4-szerese a Napénak. Az A-tól mért távolsága 23 csillagászati egység, szögtávolsága 19 szögmásodperc, biztos vizuális szeparációjukhoz legalább 20 szoros nagyítású távcsőre van szükség. A két csillag egymás körüli keringési ideje 79,9 év. A két fő komponens szabad szemmel egyetlen fényes csillagnak látszik, melynek vizuális összfényessége -0,27 magnitúdó. Az Alfa és Béta Centauri a Dél Keresztje csillagkép felé mutat ez tőlük nyugatra, kb. 10°-ra van, és ez a jellegzetesség segítette a déli féltekén hajózókat abban, hogy a Dél keresztjét megkülönböztessék egy hozzá nagyon hasonló aszterizmustól, mely a Vitorla csillagkép Avior, Turais, Kappa Vela és Delta Vela csillagaiból áll.  A Proxima Centauri néven is ismert C komponens távolsága az A és B komponenstől 10 300 csillagászati egység, luminozitása 0,00008-szorosa a Napénak. Látszólagos fényessége 9,7 és 10,7 magnitúdó között változik, színképtípusa M5,5V. A Földről csak távcsővel látható. Keringési ideje legalább 500 000 év. Jelenleg az A és B komponensnél közelebb van a Földhöz, távolsága 4,2 fényév.